2013. június 21., péntek

Akkor hát legyen valami a tesónak is....

.... avagy: hogy született meg a Pingupárna.

Készen volt a Babatakaró. NODE: ott a tüneményes Tesó! Ilyenkor egy nagynéni mit tesz? ...töri-töri a fejét, mit is adhatna neki, hisz a takarót aznap átadja... de vasárnap van... minden zárva van.... ergo: ajándékvásárlás kilőve....
Ám, szerencsére az ihlet mindig a legjobbkor érkezik és sosem hagy cserben! Így hát reggel hatkor, amint az ihlet az agytekervényeim megfelelő pontjába kényelmesen befészkelte magát, már ki is pattantam az ágyból és: EZ AZ! Pingupárnát varrok kicsi Kincsemnek!
Kép fejben: KÉSZ!
Szabásminta: ... minek ?? :D
Anyagok: minden részlethez van valami anyagom! Régi szoknya, ami még az Anyukámé volt, régi fekete ing, ami még az Apukámé volt! Fehér: Drága Nevelőanyukám lánykori szoknyája! No és Pingu csőre és lába miből legyen?? Háhhá, megvan! Hajnababa napocskája kivágásakor eltettem minden kis háromszöget!

Ez ám az újrahasznosítás ! Több generáció lelke és a készítő szíve is benne lesz! :) Induljon a munka!








Szeretettel Drága Leventének!

.... és minden jó, ha a vége jó, Pingupárna nagy kedvenc lett és azok a csillogó szemek, amikkel nézett Életem, amikor megkapta, ahogy ölelte................. leírhatatlan................

:)

1 megjegyzés: